Van amit nem kell túl magyarázni. Főleg nem itt, a vége fele.
Van amit nem kell túl magyarázni. Főleg nem itt, a vége fele.
3 nap. Ennyi van még hátra a 30 napos gardrób kihívásomból, a mai napot is beleszámítva. Nagyon gyorsan eltelt ez az idő, bár lehet a sok munka miatt nem tűnt fel nekem, hogy mennyi időt és energiát is emésztett fel ez a kihívás, így pedig könnyen repülnek napok. (Valószínűleg a családomnak sokkal lassabban telte el ez az idő.) Hirtelen el sem tudom képzelni, mit kezdjek majd azzal a rengeteg pluszban felmerülő szabadidővel, ami a 30DayWardrobeChallenge után ismét rám zúdul.
De, hogy miért is csinálom? Mi a lényege ennek a 30 napnak, azt leszámítva, hogy borzasztóan élvezem? A gardrób szelektálás alapötletén kívül, – hogy a hordatlan ruháimat végre kirakjam, és erre buzdítsak másokat is – egy inspirációs forrásnak, öltözködési stílustanácsadásnak is szántam. Szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy nem csak a legutolsó trend szerint lehet jól felöltözni és nem csak méregdrága márkás ruhákban lehetünk magabiztos nők! Az öltözködés egy kiváló kommunikációs csatornája, hogy kifejezzük önmagunkat, szavak nélkül beszéljünk belső világunkról. Az öltözködés lényege az önkifejezés lenne, manapság még is azt látom, hogy több frusztrációt nyújt, mint örömöt. Képeimmel szeretném megmutatni, hogy a lényeg önmagunk megtalálásában rejlik, nem pedig a legújabb divat vagy divatmárka publikálásában. A divatblogok és magazinok, a legújabb trendek eligazodásában próbálnak irányt mutatni nekünk, de ez nem feltétlen egyenlő azzal, hogy csak az a menő, aki ezt követi is. Sőt, hogy önmagunk lehessünk, pontosan az az első lépés, hogy vállaljuk azt, hogy kilépünk a tömeg sodrásából! Ez pedig egyáltalán nem könnyű feladat! Nekem se.. Senkinek. Ezzel a 30 napos kihívással próbálok a bennem felmerülő gondolatokra hangosan reflektálni.
A kihívásnak még nincs vége! 3 nap vár még rám.
Világoskék sportzakó, pálmafamintás lenge púderrózsaszín felső. Tökéletes összhatást eredményez egy szuper csajos, szülinapozós szombat estéhez. A hosszított szabású zakóhoz, egy feszülős, világos színű skinny farmert választottam, ezzel kompenzálva a lezser felsőrészt. A kék-rózsaszín párosa a szezon sláger kombinációja, ezek az üde színek nekem azonnal elhozták a nyár érzését. Tudom ajánlani mindenkinek! A nagyméretű táska elengedhetetlen a minden napjaimhoz, így nem véletlenül pakoltam ebbe a shopperbe. Kiegészítőnek hosszú nyaklánc és fülbevaló, ami szokatlan tőlem, mert nem szeretem, ha túllógnak az ékszerek. Fehér tornacsukához pedig fehér körömlakk!
Péntekre állásinterjú! Naná! Ma a tömegközlekedést választottam bringa helyett, mivel olyan helyre mentem állásinterjúra, ahova életveszélyes lett volna biciklivel menni. És ha már így alakult, akkor már legyen szoknya. Eddig nem nagyon láthattatok rajtam szoknyát, pedig van egy pár darab a szekrényemben. Évek kemény munkája volt megszeretni ezt a ruhadarabot, és mire egészen jó viszonyba kerültünk, addigra jött a bicikli, mint újabb szerelem, így a szoknyák ismét háttérbe kerültek. Nem szeretem a nagyon sablonos fekete szoknya, fehér ing párost, így egy mintás szoknya és egy zöld ingben igyekeztem a legjobbat kihozni magamból. Ékszerek helyett ma a mintán volt a hangsúly. Én jól éreztem magam!
Húha, most szembesültem azzal a ténnyel, hogy elvileg már csak 5 nap van hátra..,de még mindig van ruhám..és még midig van olyan, amit talonban tartottam, hogy ne fogyjak ki a jó ruhákból a hónap végére se. Ez a zöld felső pont a „nagyon sokat gondolkodtam rajta, hogy fel vegyem-e” kategóriába sorolható. Nincs vele semmi probléma, hátul hosszított fazonú, ¾-s ujjú, amit két éve Hollandiában turkáltam. A zöld színt nagyon szeretem, rengeteg árnyalata passzol a vörös hajamhoz, egyedül ezt az almazöld színt nem érzem a sajátomnak, egyszerűen sosem tudom, mivel lehetne hordani. Most is bajban voltam, de csak azért is felvettem. Végül egy saját készítésű táskával párosítottam, hozzá bőrkarkötő és kagylós gyűrű. A szett így végül egy nagyon könnyű, nyárias hatást eredményezett. A képre a szemüvegem is felkerült, ugyanis most hoztam el az optikustól.
Ráadás szett: Ma este hivatalos pucparádé lesz, ugyanis a Fashion Awards Divatgálán este még jelenésem van. Mivel ez is beletartozik a 30 napos kihívásba, így ezt a szettemet is megmutatom nektek. Ez lesz ma este rajtam. Dádámm. Dobpergés. Igen. Magas sarkú cipőben megyek!
De nem pont úgy, ahogy elsőre gondoljátok! Most nem ékszerekről fogok írni, ezt a szettet, a Baptista rádió, Fülbevaló műsorának beszélgetésére választottam. A műsor ismétlése pénteken lesz, de jövő héttől az archívumba is felkerül az anyag, ha lemaradnátok róla. Nagyon örültem a felkérésnek, a beszélgetés pedig nagyon kötetlen és jó hangulatban telt, ahol a 30 napos gardrób kihívás mellett a Lélegzet magazinról is meséltem. Nagyon jól éreztem magam, még egyszer köszönöm a felkérést! Izgulós típus vagyok és a város másik felébe kellett átbicikliznem, így egy nagyon lezser, pöttyös szettet választottam, hogy tutira ne feszengjek a beszélgetés alatt. Pötyi (a hátizsák) hű turista társam már évek óta, csodás emlékek kötnek hozzá, nem véletlenül választottam mára is útitársamnak. A gyűrű különlegessége, hogy üvegből van és apró kis gyöngyök mozognak benne, mindenféle giccs és túlzás nélkül.
Mai szettemet egyik kedvenc filmem, az Alice Csodaországban inspirálta, aminek most fog kijönni a második része a moziban. A pöttyös pulóveremre általában megkapom a dalmata jelzőt, de én akkor is imádom. A póló most volt rajtam először, hiába téli szerzeményem annyira nem éreztem, hogy mihez tudnám felvenni. A pólót a gyöngy kirakás miatt vettem meg, ez ihlett meg most a filmmel kapcsolatban. A gyöngyös ornamentikai mintát és a pöttyös pulóvert egy Alice ihletésű kitűzővel (én legalábbis ezt látom benne), egy gyűrű órával valamint egy ezüst fülbevalóval repítettem egy másik csodavilágba. Valószínűleg innen ered az órák iránti rajongásom is, bármennyire is időhiányban szenvedek, mindig áttudom kapcsolni magam egy másik dimenzióba.
A mai hétfő egyáltalán nem átlagos, a családunknak legalábbis biztosan nem. Édesapa ma ünnepelte 60. születésnapját, így kis családunk szabadságot vett ki és felkerekedett, hogy ismét tegyen egy rövid utazást Magyarországon. Az úti cél Dobogókő és Esztergom volt, a lényeg pedig, hogy együtt legyen a család. Szerencsére nagyon meleg, nyárias időt kapott Apa a szülinapjára, így végre idén először, ujjatlan pólót vettem fel. El sem hiszem! A nyár elengedhetetlen alapdarabja, a csíkos, egyszerűen megunhatatlan. A rövid kirándulás kényelmes darabokat igényelt, az egész napi turistaüzemmód miatt. A fekete-fehér alapdarabokat egy színes tornazsákkal és rózsaszín rúzzsal dobtam fel.