30DayWardrobeChallenge. Nyári ruhák elő, téliek el. De mielőtt mindent újra elpakolnék, – igen, azt is, amit már 2 éve nem vettem fel, de mindig úgy gondolom, hogy majd eljön a megfelelő pillanat, amikor azt érzem, hogy fel akarom venni, ezért újra a szekrény sarkába teszem – 30 napos gardrób kihívásba kezdek.

Mit jelent a 30 napos gardrób kihívás és miért hoztam létre? – merülhet fel a kérdés bennetek. Két dolog miatt vágok bele: az egyik, hogy megszüntessem a hordatlan ruhák ide-oda pakolását, és végre kiszelektáljam a nem hordott ruháimat. A másik ok, hogy bizonyítsam, – mind magamnak és másoknak is – régebbi ruhákat is be lehet úgy fotózni, hogy a közösségi platformok trendjei közé illeszkedjen. Minden csak azon múlik, miket válogatunk össze és azt, hogyan fotózzuk be. Szeretném bemutatni és dokumentálni, hogy a jól megszerkesztett képek mögött mennyi munka van és a tökéletesen felépített instagram és blogger világ egy jó ízlést tükröz, amit nem csak a legújabb kollekciókból építhetünk fel.

Bármennyire is imádom a magyar divatot, nem tehetem meg, hogy ilyen összegekért vásároljak ruhákat, ahogy azt sem, hogy minden szezonban a legújabb trend szerinti ruhatárra váltsak. Ez a legtöbb bloggere is igaz, outfit bejegyzéseik, márkák által szponzorált vagy tervezőktől fotózásra kikért ruhákról szól. Ezzel természetesen nincs semmi baj, így tudjuk meg, hogy mi az új trend és mit kínálnak nekünk mind a magyar, mind a külföldi márkák és arra is tökre szuper tippeket adnak, hogyan párosítsuk össze ezeket. A baj azzal van, hogy sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a bloggerek nem a plázákat járják egész nap és nem a saját ruháikat fotózzák be hétről-hétre, hanem fotózásra kikért ruhákat válogatnak össze. Kevesen tudják, hogyan zajlik egy fotóanyag összeállítása és mennyi munka van benne, mivel a socal média csak a szépen felépített és megszerkesztett trendi oldalát mutatja ennek a világnak. Ez az álomvilágkép, pedig a folytonos elégedetlenség oldalára tud sokunkat juttatni. Igen, engem is..  és a baj itt kezdődik, amikor azt hisszük, hogy a közösségi médiában látottak egy tökéletes életet tükröznek. Igazából a közösségi médiára tudatosan és igényesen felépített énmárka dokumentációját szemlélhetjük.

A 30DayWardrobeChallenge, nem csak a ruhatáram kiszelektálása miatt jött létre. Dokumentációm inspirációként is szolgál, – pont ezért termék leírásokat nem fűzök a képekhez – hogyan tudom régebbi ruháimat úgy posztolni, hogy helytálljon a menő divatblogok friss posztjai között, akkor is, ha nem a 2016-os szezon fazonjai és színei köszönnek vissza a képeimen. Szeretnék rávilágítani a fogyasztói társadalom azon fő problémájára, ami sokunkat emésztet már, ha nem is állandóan, de biztos mindenkit szorongatott már. Az érzés, amikor szeretnénk megvenni egy új ruhát vagy bármi más terméket, mert most nagyon menő.., de éppen nem tehetjük meg.. az érzés, ami utána kialakul bennünk..,egy kisebbrendűség, csak mert nekünk még nincs meg a legújabb kollekciós cipő, táska vagy éppen telefon..??! Mert biztos vagyok benne, hogy mindannyian találkoztunk már ezzel a frusztráló érzéssel. „De legalább hallgattam Anyára!" – én ezzel nyugtatom magam minden egyes alkalommal –     ..aludtunk rá egyet és csak másnap vettük meg, mikor rájöttünk, hogy a boldogságunkhoz szükségünk van arra az új dologra. Elégedettségi szintünk feltöltve, egészen pontosan egy hétre! Talán..

Na, erre szeretnék most reflektálni. Magamnak is, amikor ilyen gondolatok képesek elárasztani, és a fogyasztói társadalomnak is. Mert nem vagyunk se kevesebbek, se többek egy-egy tárgytól. A divat nem a tömegtermékekben rejlik, hanem önmagunk megtalálásában, amire az öltözködés egy önkifejezési módot kínál. Ennél a pontnál találtam meg a kihívást. Számomra a kihívás a régi és az új termékek szelektálásában és összeválogatásában rejlik, nem pedig abban, hogy mennyi új ruhát tudok megvásárolni és azt befotózni.

A lényeg, hogy 30 napig ugyanazt a ruhát nem vehetem fel kétszer! (Minimális ismétlődés az alap darabokban lesz, nincs annyi kabátom, farmerom, cipőm stb.) A dokumentációm egy útmutató, segítség próbál lenni, úgy ahogy nekem, talán nektek is! Bizonyítani fogom, hogy régi ruhákat is el lehet adni friss körettel úgy, hogy iszonyatosan menő legyen. Szeretném megmutatni milyen a real life az insta és a facebook profil mögött.

30 nap, 30 bejegyzés, 30 outfit.

Kihívás nekem és kihívás mindenkinek! Aki kedvet érez, csatlakozzon, kövessen, kommenteljen, fotózzon, tageljen..!

30DWC indul!

/Mindegyik ruha a sajátom, hordott és nem fotózásra kölcsönkért./